NYUGAT-EURÓPÁBAN IGEN, ITTHON MÉG NEM GYAKORLAT

 A Sportorvosi Központ megalapításának célja az volt, hogy akár a profi versenyzők részére, akár az amatőr szinten sportolók számára kínáljunk egy olyan komplex egészségügyi szolgáltatást, amellyel jobb eredményeket érhetnek el saját sportáguk területén, egészségük megőrzése mellett. - mondja Dr. Babai László, a Sportorvosi Központ orvos-igazgatója. - Mivel az állóképesség mérése a profi világban alapkövetelmény, célunk az, hogy gyakorlattá tegyük azoknak a teljesítmény mérését és optimalizálását szolgáló diagnosztikai módszereknek az alkalmazását, amelyek itthon talán még kevésbé elterjedtek, de Nyugat-Európában már évtizedek óta használnak. Hiszen a technológia itthon is adott, számos értéket tudunk mérni és később visszaellenőrizni gépekkel, különböző rendszerekkel.  Mérhető a robbanékonyság, a légzésteljesítmény, a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége, a különböző izomcsoportok fejlettsége. Sportolóként és edzőként is nagyon fontos tudni, hogy honnan indul, és hova tart a versenyző, melyek a kitűzhető reális célok, mely területeken szükséges és lehetséges fejleszteni, és ezt milyen eszközökkel lehet kivitelezni. Ez ma már természetesen sokkal több, mint az évtizedekkel ezelőtti alapfeladat, a kötelező szűrő, minősítő és ellenőrző vizsgálatok elvégzése. Bizonyos szint fölött már nélkülözhetetlen, hogy erre nagy hangsúlyt fektessenek a csapatok évente többször is, akár az alapozási, akár a verseny időszakban.  A fizikai erőnlétet ugyanis elsőrendű fontosságú, csak ez után következik a megfelelő technika.

MIÉRT FONTOS A TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE?

A sportteljesítményt nem csak a tehetség, a genetikai adottságok, a technikai háttér vagy a sporteszközök, felszerelések fejlesztései határozzák meg. A gyakran pár tizedmásodpercen múló győzelem, vagy vereség kulcsfontosságú tényezője a sportteljesítmény, melynek mérése az ideális edzésterv kialakításához nélkülözhetetlen. Egyrészt azért, mert számszerűsíti az edzéseket végző sportoló aktuális kondicionális állapotát, másrészt így követhető nyomon az elvégzett edzésmunka eredményessége. Ezen felül az élsportban ez - az objektív adatokon alapuló minősítés az alapja a sportolók átigazolásának is az egyes sportegyesületek, szakosztályok, sportági szakszövetségek között.

MILYEN ESZKÖZÖKKEL MÉRIK A SPORTTELJESÍTMÉNYT? 

A Sportorvosi Központban különböző tesztprogramok futtatásával, ergométerek és spiroergométerek által, standard, laboratóriumi körülmények között kaphatunk képet a sportoló edzettségi állapotáról, illetve maximális teljesítményéről. A különböző ergometriás felmérésekkel az aktuális teljesítményt jellemző élettani mutatókat vizsgáljuk és értékeljük, a sportági mozgások egyéni terhelésprofiljának megfelelően, célirányosan. Ehhez többféle ergométer áll rendelkezésre: nagy teljesítményű futószalag, kerékpár-ergométer, illetve karergométer. A spirográfia segítségével nem csak az elvégzett munka mérhető pontosan, hanem a sportoló légzésteljesítménye is, egy arcra erősített maszknak köszönhetően. A vizsgálat segítségével meghatározható a be- és kilélegzett levegő mennyisége és összetétele. Ehhez kapcsolódik egy többszörös vérvizsgálat, amiből a laktát szintet határozzuk meg. Az eljárás alatt 12 elvezetéses EKG segítségével rögzítjük a szív működését, így megkapjuk a pulzusszámot, illetve az esetleges ritmuszavarok is megmutatkoznak. A tesztek megadják a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét, a VO2max értéket, az aerob-anaerob anyagcsere határokat, a laktát küszöböket, a szervezet rejtett, anaerob szakaszban felhasznált kapacitásait, melynek segítségével képet kapunk a sportoló edzettségi állapotáról.

A SPORTTELJESÍTMÉNY FOKOZHATÓ

A sportteljesítmény számos módszerrel fokozható, ez magában foglalja a megfelelő edzésterv kidolgozását, a kielégítő táplálkozást, a helyes életmód kialakítását, a mentális támogatást, valamint a rehabilitációt is. A Sportorvosi Központban minden olyan szakterület rendelkezésre áll, amely ezeken a területeken támogatás tud nyújtani a sportolók számára. A szolgáltatás komplexitását jellemzi, hogy a PrimaMedica EgészségCsoport keretein belül lehetőség nyílik minden támogató egészségügyi szolgáltatás igénybe vételére. Többek között endokrinológiai, kardiológiai, nőgyógyászati, immunológiai, tüdőgyógyászati, stb. szakágakban tudunk segítséget nyújtani a hozzánk fordulóknak. A sportorvosi szűréseket, a teljesítmény mérését sportorvosok végzik, ők biztosítják az orvos szakmai hátteret, és munkájukkal segítenek a maximumot kihozni a sportolókból olyan keretek között, ami még nem megy az egészség rovására. A különböző sportsérülések kapcsán fellépő fájdalmat, gyulladást sportorvos-traumatológus szakemberek látják el. Az edzések megtervezéséhez, az erőnléti fejlesztéshez, a sérülések utáni felépüléshez rehabilitációs és erőnléti edzők, gyógytornászok és mozgásterapeuták nyújtanak segítséget. A teljesítményoptimalizálásnak ma már egyre jobban előtérbe kerülő szeletét és lehetőségét a sporttáplálkozás biztosítja, ennek összeállítását sportban jártas dietetikus szakemberek végzik. Természetesen a sportolók fizikai egészsége mellett, a megfelelő mentális állapot megléte is nagyon fontos. Ezt sportpszichológus segíti, aki az egyéneken túlmenően csapatokkal is foglalkozik, segíti az egyéni,- és csapaton belüli konfliktuskezelést, kommunikációt vagy a csapatkohézió erősítését.

KIKET VÁRNAK A SPORTORVOSI KÖZPONTBA?

A sportártalmakban, az életkorral összefüggő élettani változásokban, induló betegségekben magasabb az érintettsége az idősebb, 40 év feletti sportolóknak, akiknél további fontos szempont a regenerációs képesség fokozatos csökkenése. Ezért esetükben az edzések intenzitásának növelésekor külön figyelmet kell fordítani az egészség megőrzésére és a regeneráció elősegítésére, melyet részletes és rendszeres szűrővizsgálatokkal, megfelelő edzésterv kidolgozásával, valamint helyes életmóddal lehet elérni. Esetleges sportsérülések és ártalmak esetén pedig, számukra is kiemelten fontos a rehabilitáció.  A másik csoport az utánpótlás korúak, azok a 13-18 évesek, akik a későbbiekben a felnőttek között, az élbolyban szeretnének versenyezni. Az ő fejlődésük folyamatos figyelését és optimalizálását fontosnak tartjuk, hiszen az erőteljes növekedés időszakában még nagyobb jelentősége van a megfelelő terhelés kialakításának, a teljesítmény rendszeres monitorizálásának, valamint a kielégítő tápanyagbevitelnek és mentális erősítésnek. Harmadik csoport az edzők, az élsportolók, a profi csapatok köre. Bízunk benne, hogy segítségünkkel rendszeres gyakorlattá válhat a különböző diagnosztikai módszerek alkalmazása. Támogatni szeretnénk a sportban tevékenykedő szakemberek és sportolók munkáját, teljesítményük optimalizálása, valamint jelentős szakmai- és sport sikerek elérése érdekében

MI A HOSSZÚ TÁVÚ CÉLJUK?

Magyarországon, a sportorvostudomány egyik szakmai központjává szeretnénk válni. Küldetésnek érezzük, hogy az embereket hozzásegítsük céljaik eléréséhez. Akár abban, hogy valaki utánpótlásból élvonalbeli versenyzővé válhasson és olimpiát nyerhessen, akár abban, hogy 50 évesen is biztonságban és eredményesen lefussa a maratoni távot. Természetesen, élsportolóinkat támogatni szeretnénk kiemelkedő sporteredmények elérésében.

Ezen kívül fontosnak tartom a kutatás-fejlesztés területét. Folyamatosan keressük az kapcsolódási pontokat az egyes orvosi szakterületek, ismeretek sportbeli alkalmazását illetően, és azon dolgozunk, hogy válaszokat tudjunk adni azokra a kérdésekre, melyeket a sport elmélete és gyakorlata fogalmaz meg az orvoslás számára. Bízom benne, hogy ki tudunk alakítani és meg tudunk honosítani, a sporttudományban ma még nem létező módszereket. Hiszek abban, hogy a rendelkezésre álló technológiák alkalmazása, a folyamatos visszacsatolás, a fizikum és a lélek harmonikus fejlesztése az, ami hozzásegítheti akár az amatőr sportolókat, akár az élsportban versenyzőket, hogy a sportban kiemelkedő eredményeket érjenek el, akár a maguk, akár az egész társadalom örömére.

Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)

Sporttáplálkozás szerepe

Minden sportoló álma, hogy egyszer az olimpiai dobogó legfelső fokára álljon, ám eme nemes cél eléréséhez egy hosszú felkészülési folyamat vezet. A csúcsteljesítmény elérésének egyik fontos építőköve a megfelelő fizikális és mentális felkészültség mellett, a személyre szabott táplálkozási program is. Sokan nem is gondolnák, de nagymértékben különbözik egy élsportoló étendje az átlag populációtól, hiszen akár 5,000-10,000 kalóriára is szükségük lehet napi szinten a megfelelő teljesítmény eléréséhez. Ám figyelembe kell venni, hogy eltérő étrendre van szükség a felkészülési időszakban, a versenyek alatt, illetve a megmérettetéseket követő regenerálódási szakaszban minden sportoló esetében.

A táplálkozásban szigorú előírásokat betartó élsportolók esetében is a versenyeket követően olykor-olykor beleférnek kisebb kilengések, ahogy Kenderesi szájából is hallottuk: „rámférne egy-két sajtburesz most”. Fontos tudni, hogy a sportolók hónapokig kontrolláltan étkeznek a maximális teljesítmény elérése érdekében, így 1-2 „sajtburesz” sem férhet bele a felkészülési időszak étrendjébe, de ennyi jutalom természetes kijár az érem mellé.

Sportágspecifikus táplálkozási program

Az olimpia különlegessége táplálkozási szempontból, hogy számos sportág kiválóságának kell biztosan a megfelelő étel- és folyadékbevitelt. Egészen különböző igényei vannak táplálkozási szempontjából egy sprinternek, ahol néhány másodperc alatt kell a maximumot nyújtani, összehasonlítva egy triatlonistával, aki 1500 m úszás, 40 km kerékpár és 10 km futást teljesítést egy verseny alatt. Az egy órát meghaladó versenyek során nagy hangsúlyt kell fektetni már a verseny alatt is a folyadék és elektrolit pótlásra, akár 20-90 gramm szénhidrátot is pótolni kell óránként egy több órás verseny során az olimpikonoknak, ami lássuk be nem is olyan egyszerű feladat egy kerékpáron ülve.

Mit eszik Rióban egy olimpikon?

Az olimpiára már minden sportoló úgy érkezik, hogy évek alatt kialakított, kipróbált étrendet követ, amihez szigorúan tartják magukat az olimpia egész ideje alatt. A cél elérése érdekében a sportolók sok esetben otthonról visznek magukkal alapélelmiszereket, illetve a külföldi tartózkodás alatt csak a garantáltan biztonságos forrásból származó ételeket fogyasztják el természetesen megadott időben és mennyiségben.

Nem véletlen, hogy egyes országok óriási élelmiszerkészletekkel utaznak ki az olimpiára, és visznek magukkal a tőkehúsoktól kezdve számukra szükséges zöldségeket, gyümölcsöket, palackozott vizet is, ezáltal is minimalizálva az esélyét, hogy fertőzéseknek tegyék ki a sportolókat. Természetesen az étrend-kiegészítők esetében is elmondható, hogy otthonról viszik magunkkal az olimpikonok a számukra előírt termékeket, így elkerülve a nem megfelelő minőségű, esetleg doppinglistás anyaggal kevert termékek fogyasztásának a lehetőségét.

Egyéni igények – egyéni étrend

Bár a sporttáplálkozásnak vannak alapelvei, ám mivel az egyes sportágak eltérő követelményeket állítanak, ráadásul a sportolók testösszetétele, céljai, egyéb betegségei (allergia, intolerancia), aktuális állapota is eltérő, így könnyen lehet, hogy ami az egyik embernek bevált, az a másiknak nem fog. Ezért van szükség egy előzetes állapotfelmérésre, ami alapján a sporttáplálkozásban jártas dietetikus meg tudja határozni az egyénre szabott, ideális étkezéseket, folyadékbevitel, esetleg szükséges étrend-kiegészítőkkel együtt. Ennek birtokában nem csak olimpikonjaink, hanem bárki a legtöbbet kihozhatja magából!

MILYEN ÖSSZETEVŐI VANNAK A VERESENYTELJESÍTMÉNYNEK?

Az edzésterhelések sorozata edzettséget, többek között szívedzettséget is eredményez, amely a versenyek, megmérettetések során, annak alkalmazásával teljesítménnyé válik. A teljesítőképesség rendkívül összetett fogalom. Egyrészt tartalmazza a versenyző aktuális fizikai állapotát, mint erő, gyorsaság, állóképesség és ezek összetett megjelenését, másrészt magában foglalja a koordinációs képességek összességét, a lazaságot, hajlékonyságát, valamint egyéb képességeket és tulajdonságokat. Tükrözi a játékos technikai-taktikai tudását, sportágához köthető szakértelmét, gondolkodási színvonalának és egyéb készségeinek rendszerét, valamint tartalmazza a követelményekhez, az edzőtársaihoz, az edzőhöz, valamint a sportmunkához való érzelmi viszonyát is. 

A versenyteljesítmény a játékos tudásának mozgósítási képessége versenyen, a mérkőzéseken, kiemelt izgalmi helyzetben. A teljesítőképesség fejlesztése elsősorban képzési feladat, így ennek optimalizálása az edzők állandó célja. Alapja azonban, a teljesítmény rendszeres mérése, amellyel megállapítható, hogy honnan indul, hol tart és hová halad a sportoló. Ez minden sportágban, a labdarúgásban is nagyon fontos, és számszerűsítésére ma már fejlett diagnosztikai módszereknek állnak rendelkezésre

MILYEN ESZKÖZÖKKEL MÉRHETŐ A TELJESÍTMÉNY?

A teljesítmény mérésére különböző tesztprogramok, ergométerek (nagy teljesítményű futószalag, kerékpár-ergométer, karergométer, stb.) és spiroergométerek használatával nyílik lehetőség. 
- A különböző ergometriás felmérésekkel az aktuális teljesítményt jellemző élettani mutatókat lehet vizsgálni és értékelni. 
- A spirográfia segítségével nem csak az elvégzett munka mérhető pontosan, hanem a sportoló légzésteljesítménye is, egy arcra erősített maszknak köszönhetően. A vizsgálat segítségével meghatározható a be- és kilélegzett levegő mennyisége és összetétele.  
- A szív működését az eljárás közben vizsgálják. Ehhez kapcsolódik egy többszörös vérvizsgálat, amiből a laktát szintet határozható meg.

A tesztek megadják a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyiségét, a VO2max értéket, az aerob-anaerob anyagcsere határokat, a laktát küszöböket, a szervezet rejtett, anaerob szakaszban felhasznált kapacitásait. Ezen értékek alapján standard, laboratóriumi körülmények között kapunk képet a játékos edzettségi állapotáról.

MIRE ÉRDEMES A LEGNAGYOBB FIGYELMET FORDÍTANI A VB-SELEJTEZŐIG?

Annak ellenére, hogy minden sportág az erőre, gyorsaságra és állóképességre, azaz a kondicionális és koordinációs képességekre épít, az már sportág specifikus, hogy a teljesítmény milyen arányban tulajdonítható ezeknek a képességeknek, és hogy melyiket érdemes a leginkább fejleszteni.

Hogy labdarúgás esetén melyik is a legfontosabb, arról máig vitatkoznak a szakemberek, ám tény, hogy a nemzetközi irodalom a következőt állítja: a VO2max (maximális oxigénpulzus) 11%-os javítása által 20% -kal (1800 m) nő mérkőzéseken a megtett távolság, 23% -kal nő a labdabirtoklás mennyisége, valamint 100% -kal nő a sprintek száma. A VO2max javítása, cardiovascularis, azaz szív- és érrendszeri/állóképességi edzésekkel történhet. Ez azt célt szolgálja, hogy a hosszút távú terhelést bírja a labdarúgó, hogy abban az időtartamban, tehát 90-120 percig, ameddig a mérkőzés tart, maximális szinten tudjon teljesíteni. „Amennyiben, a következő selejtező mérkőzésig terjedő időszakban a felkészülés során még nagyobb hangsúly helyeződik a VO2max javítására, akkor az adott intenzitás kevésbé lesz megterhelő a játékosnak, és kitolódik az egyéni teljesítőképességének határa. Úgy gondolom, hogy Storck javaslata megalapozott, az erőnlétet kell elsősorban növelni, amely ilyen módon lehetséges, hatása pedig pontosan mérhető. Ráadásul számtalan külföldi csapat alkalmazza már ezt a módszert”-magyarázza Dr. Matusovits Andrea, sportorvos.

MILYEN TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI LÉTEZNEK A TELJESÍTMÉNYFEJLESZTÉSNEK?

Természetesen a megfelelő oxigénpulzus mellett nagyon fontos az az aerob, (közepes erősségű folyamatos terhelés, amelyben nő az izom vérellátása) valamint anaerob kapacitás (inkább erőkifejlést igénylő, erős terheléssel járó gyakorlatok) fejlesztése. Ezen felül izomerő növelő edzéseket is kell végezni, amely egyrészt a teljes izomzatot, másrészt, az adott sporttevékenységben meghatározó szerepet játszó izmok, football esetében leginkább a lábizmok erejét növeli. Természetesen a megfelelő edzésterv megtervezése és végrehajtása mellett a helyes életmód, a mentális támogatás, valamint sérülések esetén, megfelelő rehabilitáció is szükséges a sportoló számára. „ Akár nyer a csapat, akár veszít Svájc ellen, én azt gondolom, hogy a mindenképpen érdemes kihasználni a modern diagnosztikai technológia adta lehetőségeket, hiszen számos értéket tudunk mérni és összehasonlítani, pl. a sportoló értékeit saját előző eredményeivel, illetve más versenyzőkével. Mérhető a robbanékonyság, a légzésteljesítmény, a test által maximálisan felvehető és szállítható oxigén mennyisége, a különböző izomcsoportok fejlettsége. Bízom benne, hogy hamarosan már itthon is rendszeressé válik a gyakorlat, és a csapatok igénybe veszik ezeket a teljesítményoptimalizálást célzó lehetőségeket évente többször is, akár az alapozási, akár a verseny időszakban.” – összegzi véleményét Dr. Matusovits Andrea.

Forrás: Sportorvosi Központ (www.sportorvosikozpont.hu)

Teljesítmény-élettani felméréssel az egyéni csúcsok eléréséhez

Azok, akik a sportban a maximumra törekednek, céljuk, hogy mindig felül tudják múlni korábbi teljesítményüket. Ehhez azonban fontos, hogy legyenek adataik aktuális állapotukat, teherbírásukat illetően, hiszen ez az alapja annak, hogy az edzést segítő szakemberek megfelelő edzéstervet tudjanak felállítani. Ehhez célszerű ún. ergospirometriás méréseket végezni (ez történhet futópad/kerékpár/kar, stb.ergométeren), mellyel az élettani paramétereket figyelik és értékelik (pl. vérnyomás, szívműködés, oxigén-felhasználás, pulzus, lakátszint, stb.). A fejlődés szempontjából ugyanis fontos, hogy az egyes szervrendszerek funkcionális jellemzői milyenek, és hogy szükséges-e kiemelt fejlesztésük- mondja Ramocsa Gábor erőnléti edző, a Sportorvosi Központ munkatársa.

Hogy ez miért jó a gyakorlatban? Edzés közben sokan tapasztalják, hogy elfogyott az erejük - de hogy ennek mi áll a hátterében, azt nem tudják megállapítani. Így kérdés, hogy vajon a keringési rendszer nem biztosított megfelelő utánpótlást, az izom nem bírta a munkát, edzetlen a sportoló, a vérképe nem jó, vagy épp nem evett ivott megfelelően.  A vizsgálat során mért adatokból egyértelmű választ kaphatunk arra irányulóan, hogy melyik szervrendszer volt gátja a magasabb teljesítménynek. Tekintve, hogy a terhelés itt meghatározott, meg lehet állapítani, hogy az általános kondícióval van probléma, vagy mással. Ez azért fontos, mivel ennek tudatában lehet speciálisan olyan gyakorlatokat beépíteni az edzéstervbe, amellyel a probléma gyökerét lehet kezelni. A felmérés során kapott értéket a sportorvos értékeli, kizárja az esetleges betegségeket, melyek a teljesítménycsökkenés hátterében állhatnak, és az adatok birtokában egy szakképzett edző össze tudja állítani a személyre szabott, speciális edzéstervet. A kellő vizsgálati eredmények és az edzésmódszertanban jártas szakemberek  nélkül azonban nem tudhatja, merre is induljon el, mely módszereket alkalmazza az illető.

A vizsgálati eredményekkel tehát képet kaphatunk a sportoló aktuális állapotáról. Sőt, ezeket figyelembe véve az is lehetséges, hogy nem is az edzésmódszeren kell változtatni, hanem a táplálkozáson, mivel a szervezet tejsav feldolgozó képessége lassú- mondja dr. Matusovits Andrea, a Sportorvosi Központ sportorvosa. Az is előfordulhat, hogy valakinél az oxigénfelvevő-kapacitás jó, vagyis fel tudja venni az oxigént és képes pörgetni is a szervezetben, mégis romlik a teljesítménye. Ekkor meglehet, hogy idegi fáradás okozza a gondot, amit csak szakavatott szem vesz észre.

A szakember hozzátette,hogy a vizsgálatot megelőzi egy kardiológiai állapotfelmérés ultrahanggal, nagylaborral, nyugalmi EKG-val - ezért 40 év felett egy teljes kardiológiai menedzserszűrést is helyettesít!

A spiroergográfia előnyei:

•          az adott fizikai terhelés  mellett az illető légzésteljesítményét is nyomon lehet követni egy arcra vehető maszk segítségével. Ezáltal meghatározható a kilélegzett levegő összetétele, mennyisége, oxigén/széndioxid tartalma, amit nyugalomban és terhelés közben is monitorozunk

•          12 elvezetéses EKG segítségével megtudható a pulzusszám, képet kaphatunk a szív működéséről, az esetleges ritmuszavarokról és az oxigén-felhasználásról terhelés előtt, közben és utána is.

•          vérvizsgálattal meghatározható a pH, a laktát szint és az anaerob küszöb (ezen belül az anaerob laktacid és alaktacid határ)

Maga a vizsgálat egy előzetes –nyugalmi- állapotfelméréssel kezdődik, melyet a terheléses vizsgálat követ. Ez lehet pl. huzamosabb ideig történő, állandó terhelés, fokozatosan növekvő terhelés, valamint olyan fokozatosan növekvő, amely a végkimerülésig tart. Sokféle, és egyénre szabott sportág specifikus protokollokat is használunk a felméréshez. A kapott értékek ismeretében képet kaphatunk az edzettségi állapotról és az egyéni, maximális teljesítményről. Ezek birtokában felállítható a személyre szabott edzésterv a csúcsteljesítmény eléréséhez, ráadásul így folyamatosan ellenőrizhető és nyomon követhető az illető fejlődése is, így a sport már nem csak egy játékos időtöltés, hanem annál többé válhat a hobby sportolók életében- mondja dr. Matusovits Andrea.

Fontos! A vizsgálat megfelelő körülmények között, képzett szakember és orvosi felügyelet mellett történjen!

Akik követték az olimpiai közvetítéseket, biztosan emlékeznek a francia tornász, Samir Aid Said szörnyű sérülésére. Súlyos lábtörése ellenére versenyző a teljes felépülést vette célba, és utalt rá, hogy szeretne a tokiói játékokra is kvótát szerezni. Ehhez azonban mindenképp speciális sportrehabilitációra lesz szüksége.

Sérülés után a testet és a lelket is rehabilitálni kell

Sportrehabilitáción minden olyan sérülést követően javasolt részt venni, amely valamilyen módon meggátolja a sporttevékenységet (ez lehet például törés, ficam vagy porcfelszín károsodása) Maga a sportrehabilitáció egy többlépcsős folyamat – magyarázza Ramocsa Gábor. A sérülést követően a sportoló egészséges mozgásképét a sérülés jellegétől és súlyosságától függően először pihenés, majd fizikoterápia és gyógytorna segítségével nyeri vissza. Amennyiben a szakember javasolja, a maximális terhelés elnyeréséig szükség van sportrehabilitációra is. Tekintve, hogy egy sérülés nem csak az adott testrész kiesését jelenti az edzésterhelésből, a rehabilitációs edző munkája holisztikus megközelítésben az egész testet, az egész embert rehabilitálni. Amennyiben szükséges, a munkába be kell vonni sportpszichológust is, mivel ha a sérülés következményeképpen félelem, szorongás, lelki gát marad vissza, az a tökéletes fizikai rehabilitáció ellenére is ismételten sérüléshez vezethet, vagy képtelenné teheti a versenyzőt a csúcsteljesítménye elérésére.

Mi szükséges a tökéletes rehabilitációhoz?

• a sportoló aktív részvétele a rehabilitáción
• a sérülés korai észlelése, hogy a kezelés minél hamarabb megkezdődhessen
• állandó, rendszeres terápia, mely a sérülés előtti állapot visszanyeréséig tart
• a rehabilitáció legyen egyénre szabott

A sérülések kockázatát is csökkentheti

A sérülésen átesett sportoló a sikeres felépülést és sportrehabilitációt követően preventíven, megelőzési célzattal is érdemes részt vennie a rehabilitációs edző által vezényelt edzéseken. Célzott gyakorlatokkal ugyanis csökkenteni lehet a későbbi sérülések kockázatát.

Nem csak az élsportolóknak jár

„A rehabilitációs munka során munkatársaim gondos felügyelete mellett a mértékletesség és a fokozatosság elvét betartva nagy hangsúlyt fektetünk az egyéni igények kielégítésére is, hogy a sporthoz való visszatérésig vezető út egy örömteli, pozitív folyamat legyen. Ráadásul a sportrehabilitáció végeztével sem szakad meg a kapcsolat, ugyanis utána is figyelemmel kísérjük az illető sportteljesítményét, valamint bizonyos időközönként kontrollra hívjuk be, felmérni aktuális állapotát”- mondja Ramocsa Gábor, a Sportorvosi Központ rehabilitációs edzője, aki hozzátette, mindez nem csupán az élsportolóknak jár, hanem azoknak is, akik –korosztálytól függetlenül- valamilyen sport szerelmesei, és egy-egy sérülés után sem szeretnének lemondani a mozgás öröméről.

Trombofília a trombózis hátterében

A trombofília egy olyan genetikai betegség, mely fokozott trombózishajlammal jár. Ekkor a véralvadás és a vérzékenység egyensúlya megbomlik, és a folyamat az előbbi irányába tolódik el. Bár a vérrögök kialakulását számtalan tényező befolyásolja – pl. bizonyos daganatok, műtétek, terhesség-, ám a trombózis/tüdőembólia hátterében gyakran genetikai mutáció áll. Ezek közül a leggyakoribb a Leiden mutáció, a Prothrombin FII20210A mutáció, az MTHFR mutáció, valamint a Protein S/C és az antithrombin-III alacsony szintje. Ezek meglétéről érdemes vérvétel útján megbizonyosodni, főleg akkor, ha a családjában előfordult már trombózis, illetve tüdőembólia, ha Ön már átesett a problémán, terhesség, valamint még mielőtt hormontartalmú készítményt szedne.

Sport és trombózis

Manapság sajnos egyre többször hallani olyan esetekről, amikor egy sportoló holtan esik össze a pályán mélyvénás trombózis okozta tüdőembólia miatt. Ezek a tragédiák azonban elkerülhetőek lennének a sportolók trombofília szűrésével, még a versenyszerű tevékenység előtt, hogy ne okozzon nagy törést az életében az, ha a szakorvos az adott sportágtól való eltiltást javasolja.

Bár legtöbbször focisták, hokisok, teniszezők esetében hallani trombózisról, ám valójában bármely mozgásformánál előfordulhat az állapot, főleg akkor, ha fokozott genetikai hajlama van rá az illetőnek. Prof. Blaskó György, a Sportorvosi Központ véralvadási specialistája szerint hogy mi ilyenkor a teendő, az több adat függvénye.

„Tudni kell többek között, hogy milyen trombofíiával állunk szemben, milyen súlyosságú az állapot, heterozigóta vagy homozigóta formájú, van-e egyéb más betegsége az illetőnek, vannak-e egyéb hajlamosító tényezők, volt-e már trombózisa a betegnek, stb.  Az adatok birtokában több minden lehetséges: ha nem súlyos a trombofília (pl. MTHFR heterozigóta), és nem is volt a múltban thrombotikus eset, akkor egy kis extra odafigyelésen kívül semmi más teendő nincs. Vagyis elég, ha az illető leadja esetleges súlyfeleslegét, rendszeresen mozog, illetve elegendő folyadékot fogyaszt.

Búvárkodás fokozott trombózishajlammal

Külön kell választanunk a hobbi-búvárkodást (snorkeling és max. 10 méter mélységig légzőkészülékkel), valamint a nagyobb felkészültséget igénylő mélyvízi búvárkodást. Ez utóbbit igazolt trombofiliások lehetőleg ne űzzék: az oka az, hogy a véralvadás bonyolult mechanizmusa felborul, ha a szövetekben lévő nyomás, valamint az oxigéntartalom megváltozik. Komoly, akár halálos diffúz ereken belüli alvadást írtak le magas nyomású oxigén belélegzése mellett! Így tehát kijelenthető, hogy trombofiliás betege mélyvízi búvárkodást lehetőleg ne folytasson - figyelmeztet prof. Blaskó György.

Más esetekben, amennyiben átesett már DVT-n (mélyvénás trombózison) vagy tüdőembólián, akkor szakorvos által meghatározott ideig antikoaguláns terápia javasolt, és egy idő után vissza is térhet a sporthoz. Ha súlyos trombofíliája van valakinek, akkor még az is lehet, hogy az élethosszig tartó véralvadásgátló kezelésen túl teljesen el kell őt tiltani a hobby búvárkodástól- és más sportoktól is.

Még idejében derüljön fény az állapotára

Összegezve tehát trombofília esetén a sportolás mikéntjéről mindenképp orvosi konzultáció szükséges, hiszen számtalan tényező és adat befolyásolja azt, hogy visszatérhet-e a sportoló a szenvedélyéhez- mondja a szakember.

Mivel vannak olyan állapotok, amikor a szakorvos a sporttól való eltiltást javasolja, ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni, érdemes még azelőtt elvégeztetni a trombofília szűrést, még mielőtt az illetőnek szervesen az élete részévé válna az adott testmozgás!